Falusi Adrienn: Abúzus
Környezetemben vágytam boldogan élni: Só a teában.
Jakab Judit: A köd
Egy hűvös őszi este kezdődik minden. Hideg szél süvít a hegycsúcs tetején, a fák lombjai között. A levelek már sárgállanak, a madarak eltűntek, de a hangyák még szorgalmasan motoznak az avarban, a fű között, elemózsiát gyűjtögetnek télire. Ám valami mégis más e napon, valami nem illik a képbe. Sőt, ha helyesen akarunk fogalmazni, akkor inkább…
Mikle Dorina: Káosz (részlet)
[…] Miután az egyetem épületéből kiléptem, befordultam egy szűkebb mellékutcába, majd onnan egy plázákkal, éttermekkel es butikokkal szegélyezett főútra tévedtem. New York híres a kilométer hosszú utcáiról. Éppen elhaladtam egy kávézó mellett, ami dugig volt emberekkel. A presszóból egy (hozzam hasonlóan) rézvörös hajú srác lepett ki, kezében papírpohárban gőzölgő kávéval. Az ajtón kiáramló finom illat…
Ünnepi Könyvhétre ajánljuk
Tóth Krisztina művei gyűjteményünkben
Ünnepi Könyvhét Szolnokon
A kiválasztott programot az eseménynaptárunkból egy kattintással Google naptárába is elmentheti.
Programkavalkádot hozott Szandaszőlősre a Kultúrkaraván
Hartai Gergely és Rimóczi Ágnes tudósítása a Szandaszőlősi Művelődési Ház tavaszi programjairól a szoljon.hu és az Új Néplap olvasóit.
Sós Veronika Regina: Két oldal
Harcban az időnek nincsen szava, Ez nem a béke tavasza. Alkonyatkor már a hold ragyog, Hideg fénye elijeszti a fagyot. Fán levél nő, fű zöldell, Mégis, látszik intő jel. Szélben zúg az üres ház, Nem is egy van, hanem száz. Két oldala van az útnak, Hányszor kell bizomyítani a múltnak? Négy fal volt, egy épület,…
Árpási Viktor: Farkas az ajtónál
Kopog a farkas, Ajtó előtt morog. Érdesen csahol, Szeméből vér foly. Ne told be orrod, Pokoli toportyán! Hozom baltám, s Falra feszítem irhád! Kacag a farkas, megszólal: Úr, te itt nem vagy. Még szolga sem. Törvény az erdész, abszolút. Láncold természethez magad, és Bűneid szemében elhamvadnak. Kis ár ez, a szabadkézért. Sorsod csak szenvedés, Míg…
Bubori Petra: Szolnok
Az Alföld szívében A Tisza melegében Található meg Szolnok. Szolnok,te csodás! A nap süt reád! A Zagyva,mely a Tiszába torkollik Amelyben halak sokasága él. A Reptár ahol gépek hada sorakozik Az emberek figyelmére vágynak. A Kossuth tér,mely egy híres magyarról kapta nevét Ahol az emberek vidáman élik életüket. A Tiszavirág híd,mely a város “tüdejét”(Tiszaligetet) összeköti…
Szabó Sándor: Vers
Ha én költő volnék Nem csak verset írnék Mindenféle művet Papírosra vetnék Írnék a fiúnak Írnék én a lánynak Az igaz szerelemnek És az elmúlásnak Ha én tinta volnék Soha el nem fogynék Minden áldott reggel Fényben megfürödné Mikor a nagypapa Nagymamát karolva Olvasna el engem Vígan mosolyodva Ha én papír volnék Tiszta sose lennék…
