Egymás mellett fekszünk a réten,
köröttünk tűzpiros pipacstenger,
fölöttünk azúrkék ég.
Bárányfelhő sehol.
A tűző nap lemenni készülő sugarai
lágyan cirógatják csupasz testünket.
Szinte sistereg a bőröm a forróságtól,
nemcsak a napfény miatt.
Fejem a válladon pihen.
Üres vagyok, mint egy
kiszippantott kagyló háza,
nem gondolok semmire.
Együttlétünk ritmusa dobol
vérköreimben folyamatosan.
Nyitott szemeim az égre vetítve
újra látják mozdulatainkat.
Madár csicsereg, méh zümmög körülöttünk.
Elringat a meleg, a hangokat
finom szűrőn át hallom.
Nyakamat megcsiklandozza egy fűszál.
Hagyom. Nem nyúlok oda.
Félek, hogy eltöröm a Pillanatot.
Megállt az Idő, lebegünk benne.
Eggyé váltam a Mindenséggel.
Hagyom, hogy ringasson…

Category: Felnőtt
Cimkék: