Pányvázott lovak omló szikla mellett
hangyabolyba lépve friss füvet legelnek
száraz hínár lóg a láncon
piciny ménes hova vágyjon

Ha menne merre szíve hajtja
minden csendben szétszakadna
bogár futna fel a szügyre
keserű felhőbe kerülve

Ha menne kórók közt lépésben
fonnyadt-fagyott ébrenlétben
sok kis tűlevelét állná
de ott belül sose bánná