Királynőként szépséges kastélyban élek,
Fenséges ruhakölteményben,
A festői parkban sétálok elmélyülten.
A bársonyos zöld fövenyen virágokat szedek éppen,
Mennyei illatukat mélyen belégzem.
Színpompájukkal szememmel
Örömmel betöltekezem.
A szabadság friss zamatát
Repdesve élvezem,
S velem sétál két csodálatos gyermekem.
A távolban lovak legelésznek,
Lovászlegények serénykednek.
Aranyeső bokor táján
Méltósággal vonul a páva,
Szivárványszínű farktollát széttárva.
Úgy érzem, maradok e mesés tájban,
Elidőzve az álom valóssá vált világában.
