Kortárs rapszódia Fehér, téli hajnalon a csend fekete ruháját felvette. Látványától megdöbbenve megfeszült az idő, már szinte érezni lehetett éles húrjait. Véletlenül megvágta a létezést. Apró azálea szirmok hullottak szellemtestéből. Ti kortárs költők! Nem érthetitek e látványt, mert csak éltek megkeseredett magányotok hanyatló világában. Száraz képzeletetek gyökerét nem tápláljátok a szépség kifogyhatatlan italával.…
Egy rég megígért vers. Ezt most neked írom mert gyönyörűbb vagy mint az első nyári napsugár: Ölelésed kedves, és meleg köszönöm, hogy eltölthettem ennyi időt veled. S bár szemedből néha a könny csepeg, mikor kell mindig felém nyújtod kezed. Azt hiszem mondtam már hogy gyönyörű vagy. És mikor ezt mondtam, tisztán lelkedre gondoltam. Hisz a…
Még: Mindig (Egy álomkép darabokban) Nem tudok szabadulni tőled. Régen nem is akartam. 9 év telt el, s még azóta is zavarba hoz, ha megjelensz az utcán, ami ritkaság számba megy, de hiába nem látlak szüntelen veled van tele a fejem. Szabadulnék, bár nem akartam, s most már hiába: nem tudok. Lényemmé váltál, szinte ösztönné,…
Éjszaka Csendes az este, körülöttem a világ alszik Az ablakon a hold élénk fénye be-behajlik Árnyjátéknak ad színteret és a szél vígan játszik Ide oda lengeti a fák lombjait, s közben fuvolázik A morcos eb is csak fél füllel éber, teste ellazul ágyában Nem zavarja semmi sem, csukott szemmel őrzi a házat A pók se…
I. Űzött vad Hallgatag ordítva, utam oly lagymatag, Barlangot keresvén, valami fojtogat. Kezeit kulcsolja széles nyakam körül, Röhögve újabb árnyakat így nekem szül. Hátamba karmolgat közben az ebadta. Visszahúz, lelassít, nehéz egy figura… Alakja rémálmok egykori lakója, Nem sokat változott már vagy húsz év óta. Rázkódok, hittel és reménnyel megtelve, Miként a vízből kijött csaholó…
A tündér, a herceg, és a lány aki nem tud vezetni – Hunyd be a szemed és kívánj valamit. – Bármit kívánhatok? – Bármit. – És tényleg teljesülni fog? – Igen. A csillagoknak elsuttogott kívánságok mindig teljesülnek. Valahol nagyon messze, egy hosszú, ezüstös hajú lány ujjait a csillagon tartva hallgatja a kívánságot, amit az…
Két világ között ragadva Őszi levelek ropogása emlékeztet rád, ránk. Ennyi maradt belőlünk, egy dátum, egy nap, egy pillanat. Mi haszna van visszagondolni rád? Boldog perceink emlékére, lassú táncunk lépéseire. Hol voltál, amikor kellettél volna? Legnehezebb pillanatimban csak rád vártam, míg Te a hidegben vártad, őt. Mi lett volna, ha engem vársz? Talán, fakuló emlékeink…
A csábító Mélység Amikor egy hegy tetején áll az ember, úgy érzi, mintha övé lenne a világ. Amikor a világ tetején egyetlen egy ember áll, akkor az ember úgy érzi, mintha egy hegy tetején állna. Az arctalan égi jelenés lenézett a múlandó porszemre, amit a teremtő emberré formált. Tökéletessé. A saját arcképére. A halandó emberke…
Egy betyár post scriptuma Más csillagok járnak, sorsunkban elvesztünk, Isten Országútján haj de eltévedtünk. Más szövi helyettünk életünk fonalát, Idegen hatalom hajt reánk rabigát. Maradtunk néhányan, mi, akik szegények Gyilkos nagyuraknak nem hajtottunk térdet. Ellöktek maguktól a tisztes polgárok, Előttük kutya is szívesebb minálunk. Sebekre lelkünkben gyógyír a szemfödél, Élősdi betyárt az Isten se kímél.…
Ha szellem lennék Mostanában tele vagyok Tele vagyok haraggal, Nem tudom, hogy mit csináljak Csináljak a gondokkal. Tegyük fel, hogy most meghalok Csak meghalok hirtelen, A föld alatt, ott a lelkem Nyugton lenni képtelen. Hamarosan átváltoznék Átváltoznék szellemmé, Még a Földön itt maradnék, Lelkem célját keresné. Beutaznám a világot, Próbálnám megérteni, Volt éltem létezésének Értelmére…
