Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa által adományozott Szolnoki népkönyvtár

Pecsét

Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége és Tanácsa 1897-ben alakult meg. Célja az autonóm testületek által fenntartott múzeumok és könyvtárak állami támogatásának irányítása és egységes fejlesztése volt. A Tanács, amely három évenként újjáalakult, tanácsadó testület volt, amely egyúttal a múzeumok és könyvtárak társadalmi támogatását is előmozdította. E testületnek tagja volt Lippich Gusztáv (1848-1916) főispán, aki sokat fáradozott…

Kőtelek község népkönyvtára

Pecsét

A két világháború között számos egyesület mellett két olvasókör tevékenykedett Kőtelken: Kőtelki Polgári Olvasókör és a Kőtelki Katolikus Gazda- és Munkáskör. Mindkét kör rendelkezett kisebb könyvtárral, azonkívül járt néhány újság is. A katolikus kör elnöki teendőit a mindenkori plébános látta el. A polgári kör tagjai maguk közül választották az elnököt. A II. világháború után, 1949-ben új Olvasókör…

Kautz Károly könyvtára

Kautz Károly könyvtára

Pecsét

Az irodalombarát Kautz Károly cipészmester 1925-ben 793 kötetes könyvtárát ajándékozta Szolnoknak. Kautz Károly 1872. május 25-én Abonyban látta meg a napvilágot. A cipészmesterséget tanulta ki, és kezdetben Szolnokon dolgozott. Szinte minden pénzét könyvekre, valamint különböző találmányok modelljeire költötte. A környezetében élők mosolyogtak rajta, amikor például egy vízikerékpár, vagy valamilyen repülő szerkezet ötletével állt elő. Egy…

Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság

Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság

Pecsét

Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságokat 1922-ben hozták létre. Klebelsberg Kuno miniszter művelődéspolitikai elképzeléseinek és a kultuszminisztérium irányításának köszönhetően az iskolán kívüli népművelés az I. világháború után újjászerveződött, valamint új területekkel bővült. Magában foglalta az analfabéta-tanfolyamokat, az ismeretterjesztő előadások szervezését, népkönyvtárak, népházak, népfőiskolák és az ifjúsági egyesületek munkáját. 1945 után a Népművelési Központ vette át a feladatát.

Jász-Kis-Ér Város Pecsétje 1871

Pecsét

A település „Jász” előnevet először 1699-ben kapott. 1391-ben faluként említették, utána pedig népes helyként szerepelt több összeírásban is. I. Ferenc 1818-ban városi rangot adományozott Kisérnek, s vele együtt 4 országos vásárt is évente. Két hetivására is volt az ekkor igen élénk forgalmú és erős gazdasági terjeszkedést mutató községnek. Forrás: Adatok Szolnok megye történetéből. Szolnok, 1980.…

Hild Viktor könyveiből

Hild Viktor könyveiből

Pecsét

Hild Viktor (1855-1929), amikor 1902-ben a vármegyeszékhelyre került már kellő tapasztalattal rendelkezett közgyűjteményeket illetően. Haladéktalanul munkához látott, hogy Szolnokon is megvalósítsa az oly régóta hiányzó intézményeket. „Múzeum és könyvtár, semmi egyéb. Feladatnak ez is nagy, s ha szakértelem és pénz van hozzá, a leghálásabb. A közművelődés előmozdításának legerősebb tényezője. Létesítéséhez pedig azonnal hozzá kell fognunk,…

Dr. Óvári Papp Gábor

Pecsét

Óvári Papp Gábor 1867. november 22-én Tordán született. Gimnáziumi tanulmanyait Kolozsvárott végezte. Egyetemet éveit Kolozsvárott és Bécsben töltötte. 1891-ben avatták doktorrá. Dr. óvári Papp Gábor – Szolnoki fejek 1896-ig tanársegéd volt a kolozsvári egyetemi klinikán. A magyar nemességet 1916-ban, az e. ü főtanácsosi címet 1923-ban kapta. 1897-től Szolnokon a megyei közkórház igazgató főorvosa lett. Népszanatóriumot…

Szolnok Megyei Város Közkönyvtára

Pecsét

A XIX. század végén Tóth Móricz (19834-1902) tett először indítványt egy közkönyvtár felállítására Szolnokon, majd Lippich Gusztáv (1848-1916) főispán fáradozott e nemes cél megvalósításán. Hild Viktor (1855-1929) megyeszékhelyre kerülésekor 1902-ben már kellő tapasztalatokkal rendelkezett a közgyűjteményeket illetően. Haladéktalanul munkához látott, hogy Szolnokon is megvalósítsa az oly régóta hiányzó intézményeket. A nagyszabású tervek valóra váltását azonban…

Szolnoki Ipartestület

Pecsét

A Szolnoki Ipartestület 1885-ben alakult meg. Az 1872-ben megszüntetett céhrendszer után 1874. március 25-én létrejött a Szolnoki Ipartársulat. Először egy kisebb lakóházban, majd a Magyar Királyi Szállóban kapott helyet a szervezet 1875-ben. Lengyel Antal (1839-1906), az ipartestület elnöke és az önálló székház építtetője Felajánlásokból pénz gyűjtésébe kezdtek, hogy önálló székházat építsenek a Molnár utcában vásárolt…