Az 1924-es és az 1933-ban készült tulajdonbélyegző a város címerével

A XIX. század végén Tóth Móricz (19834-1902) tett először indítványt egy közkönyvtár felállítására Szolnokon, majd Lippich Gusztáv (1848-1916) főispán fáradozott e nemes cél megvalósításán. Hild Viktor (1855-1929) megyeszékhelyre kerülésekor 1902-ben már kellő tapasztalatokkal rendelkezett a közgyűjteményeket illetően. Haladéktalanul munkához látott, hogy Szolnokon is megvalósítsa az oly régóta hiányzó intézményeket. A nagyszabású tervek valóra váltását azonban az I. világháború meghiúsította.
Az 1920-as évek közepén a múzeum és könyvtár alapításának gondolata újból előtérbe került, amikor Kautz Károly 1924-ben többszáz kötetes könyvtárát a városnak ajándékozta. A létesítendő intézmény ügyét dr. Balogh Béla (1890-1947) karolta fel, aki a szolnoki állami főgimnáziumban (ma Verseghy Ferenc Gimnázium) kapott állást.

Éveken át Kiss Gábor (1895-1963) vármegyei árvaszéki ülnök, a Szolnoki Verseghy Irodalmi Kör elnökének lelkiismeretes gondozásában állottak a fokozatosan szaporodó könyvek. Sok évi várakozás és szervezőmunka után állhatatossága célt ért: társadalmi összefogással 1933. május 2-án megalakult a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület.
Az 1920-as évek közepén a múzeum és könyvtár alapításának gondolata újból előtérbe került, amikor Kautz Károly 1924-ben többszáz kötetes könyvtárát a városnak ajándékozta. A létesítendő intézmény ügyét dr. Balogh Béla (1890-1947) karolta fel, aki a szolnoki állami főgimnáziumban (ma Verseghy Ferenc Gimnázium) kapott állást.

Éveken át Kiss Gábor (1895-1963) vármegyei árvaszéki ülnök, a Szolnoki Verseghy Irodalmi Kör elnökének lelkiismeretes gondozásában állottak a fokozatosan szaporodó könyvek. Sok évi várakozás és szervezőmunka után állhatatossága célt ért: társadalmi összefogással 1933. május 2-án megalakult a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület.
A gyűjtemény a Városi Bérház alagsorában kapott helyet, melynek nem volt állandó alkalmazottja az 1940-es évek elejéig. A II. világháború során az akkor mintegy 10.000 kötetes könyvtár anyagának egy része és a berendezés egésze elpusztult.

Az 1948-ban használt tulajdonbélyegző

1948. május 1-jén nyitott újra. A könyvtárat és a múzeumot ekkor ideiglenesen Kaposvári Gyula vezette. A Városi Könyvtár 1951 elején lett önálló, melynek irányításával Thorockay Rudolfnét bízták meg.

Forrás:

Takáts Béla: Könyvtártörténeti vázlat. In: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve, 1952-2002. Szolnok, 2002.