Rácz Roland: Az isler túra

Apa nevezte isler túrának. Mindig nagyon vártam, hogy végre ezzel nyisson be a szobám ajtaján és megkérdezze, hogy van-e kedvem az isler túrához. Sosem gondolkodtam a válaszon. – Persze apa! Már nagyon vártam! Apa kamionos volt és sokat dolgozott. Ritkán láttam. Sokszor hiányzott, de amikor szabadságon volt, próbált kárpótolni az elvesztegetett időért cserébe. Bejárta egész…

Bodnár Rebeka: A túlgondolás művészete

Van olyan történet, amiben egy csepp valóság sincsen? Minden jön valahonnan. Egy élmény, egy érzés és az ember fejében megszületik valami. Mi emberek megszületünk aztán valamikor meghalunk. Van döntésünk, mi döntjük el, hogy mit kezdünk az életünkkel. Én boldog akarok lenni. Érezni szeretnék bármit az életem összes percében. Rajtam kívül több millió ember küzd a…

Kass Bertalanné: Nyári emlék

Egymás mellett fekszünk a réten, köröttünk tűzpiros pipacstenger, fölöttünk azúrkék ég. Bárányfelhő sehol. A tűző nap lemenni készülő sugarai lágyan cirógatják csupasz testünket. Szinte sistereg a bőröm a forróságtól, nemcsak a napfény miatt. Fejem a válladon pihen. Üres vagyok, mint egy kiszippantott kagyló háza, nem gondolok semmire. Együttlétünk ritmusa dobol vérköreimben folyamatosan. Nyitott szemeim az…

Antal Emese: Tiszafa

Szömörce egy kis falu, mely távol esett a városoktól. Kevés ember lakott itt, egész elhagyatott volt. Nem mondható különlegesnek a szömörcei táj, de azoknak, akik nem tudnak hová menni, és muszáj itt maradniuk, ebben kell megtalálni a szépséget. Így gondolta ezt Jázmin is, aki a szömörcei árvaházban cseperedett fel. Már 16 éves volt, s kedvenc…

Suki Erzsi: Bűn és Becsület

Sokszor kerültünk a takaró alá korgó gyomorral, de azon a héten különösen nehéz volt. Anyám már az utolsó marék lisztet mérte a puliszkához. Milyen kevés is volt az! Nem csillapította farkaséhségünket. A háború apánkkal együtt mindenünket elvitt. Anyám aznap reggel azt mondta nekem, hogy elég nagyfiú vagyok, kilencévesen már az apám is dolgozott, és most,…

Lipcsei Blanka: Lehet nekem is?

– Szió. – integet be az ajtómon. Először nem akarok felé fordulni, mert eléggé lefoglal az új cuccaim kipróbálása, és amúgy sem lenne jó, ha így meglátna. De csak nem adja fel. Bentebb jön. – Mit csinálsz? – ignorálom a kérdést. – Na! Figyelj rám! Hallod? – attól félek, ha sokáig nem válaszolok, akkor sem…

Erdei Ilona: Életmesém

Csábító cím! Egyből feltettem magamnak a kérdést mit szeretnék kiírni? Alig pár éve egészen biztosan az életem kínját vetettem volna papírra, hátha enyhülnek a fájdalmak, könnyebben menne a miértek megértése. Most belenéztem a lelkembe és már nem ez motivál. Úgy alakult, hogy évek óta egyre boldogabb vagyok és lehet hogy most ennek a folyamatát lenne…

Radácsi Éva: A harmadik parancsolat

Máriát nagyon zavarta a falusiak bumfordisága. – Az Úristen doktorral szeretnénk beszélni! – Itthon van az Úristen doktor Úr?- kérdezték hetente többször. Rendben, hogy nehezen tudják kiejteni ez a német hangzású nevet, de akkor is! Mindennek van határa! Orachstein olyan nehéz ezt megjegyezni? Mit úristeneznek? Szegény Jenő! Ő mondta, hogy hagyja ezeket a faragatlan bugrisokat,…

Kulcsár Kinga: Mérleg, mint kegyelem

Száznál is több felhőt elemezhettem ki aznap a rét selyempázsitján heverészve. Végre beköszöntött a várva várt tavasz. A cseresznyefák szirmaikban pompázva álltak sorfalat minden kisutcán és elrejtett közben. Ezekben a hónapokban töltöttem második félévemet a főiskolán, javában a szorgalmi időszakban. Jelenlegi helyzetem szerint nem tudtam haza járni hétvégenként, ugyanis muszáj voltam az iskolán belül vállalt…