Ami a Bogar Bárd meséből kimaradt…
Hermione Ganger fordítása
Dongó
A varázsló közösség kis boszorkányai, varázslói örömmel jártak a roxforti szakiskolába, hiszen nem csak élményekben gazdag kalandokban volt részük, de megtanulták használni a varázsigéket, és igazán jó varázslókká váltak az idők folyamán.
Katinka a kis boszorkány a szakiskola egyik elsős növendéke volt. Szívesen időzött a természetben. Nem igazán a növények, hanem az állatok érdekelték. Minden állatnak nagy barátja volt különösen kedvelte a baglyokat. Egyik nap kalandozásai közepette betévedt a Tiltott Rengetegbe, amelynek szélén egy sérült kis bagolyra bukkant. De nem ám valamilyen bestiát vagy varászlatos lényt talált, hanem a mugli világból származó kis baglyot. Ekkor még gyakran előfordult, hogy a mugli világban élők betévedtek a varázsvilág területére. A varázsvilág vezetői nem tartották fontosnak, hogy erős varázsigékkel elzárják a világokat egymástól.
A kis bagoly a fúriafűzzel találkozott nem tudva, hogy nem átlagos fűzfáról van szó.
Sajnos csúnyán megsérült. Katinka megsajnálta, és titokban a Roxfortba vitte. A kis bagoly hálából elárulta, hogy a neve Dongó.
Katinka nem merte a hálótermében tartani, mivel nem tudta, hogy reagálnak társai az emberi világból származó kis bagolyra. Inkább elrejtette a Roxfort könyvtárában. A könyvtár zárolt része több szempontból is jó helynek tűnt, egyrészt erre a részére ritkán jött be valaki, másrészt sok bölcsesség és okosság lakozott a könyvekben. Főleg a bájitaltanos könyvekben, amelyeket szintén a könyvtár zárolt részlegében helyeztek el. Katinka meg akarta gyógyítani új kedvencét, de a zárolt részbe csak egy tanár írásbeli engedélyével lehetett bejutni. Katinka elment, hogy engedélyt szerezzen kedves tanárjától Bimba Pomona professzortól. Arra gondolt, ha esetleg mégsem sikerül engedélyt kapnia, a professzor biztos tud olyan gyógynövényt ajánlani, ami meggyógyítja a kis bagolyt.
Addig arra kérte Dongót, legyen jó, ne tegyen semmi rosszat a könyvtárban, és főleg ne hívja fel magára figyelmet.
Dongó magára maradt és körbenézett. Ahogy a nap egyre lejjebb kúszott az égen, igen furcsa árnyakat rajzolt az ódon falakra. A tiltott könyvek a könyvtár túlsó végében voltak elhelyezve, csak egy kordon választotta el a könyvtár többi részétől. A holdvilág kísértetiesen világította meg a könyveket, amelyeken a megfakult arany feliratok különböző nyelveken íródtak. A könyvek sugdolóztak. Azt akarták tudni, hogy milyen lény került be közéjük és mi okból.
Dongó nem ijedt meg tőlük. Egyenként kihúzogatta őket, persze visszatenni már nem tudta. A könyvek csatos bőrkötésük miatt igen nehezek voltak, amelyet Dongó sérült szárnya nem bírt el. Hangos puffanással estek a földre, porfelhő szállt a levegőben. A leesett könyvek legtöbbje kinyílt, felfedve a bennük rejlő titkot. Dongót ezek a dolgok nem izgatták, csak pakolt, csak szedte a könyveket, térképeket, és ide-oda hurcolta őket. Az üresen tátongó polcokon egy megsárgult papírt vett észre. Kíváncsi lett. Óvatosan kihajtotta, majd izgalmas dolgot fedezett fel benne. Apró lábnyomok haladtak felfelé vagy oldalt a térképen.
Hogy mi történt Dongóval? Sikerrel járt-e Katinka, a kis boszorka? A mesét nem fejeztük be, de megkérünk téged, hogy te fejezd be, és küld el nekünk!
A küldetés első részeként meg kell keresni a térképet, amelyet Dongó megtalált.
A küldetés további része ebben a térképben lesz megtalálható.
[imagelinks id=”1″]
