„Minden közművelődési könyvtár egyben tudományos könyvtár és információs központ is saját székhelyére vonatkozó témákban.”
IFLA 1985-ös irányelve

„A helyi kulturális értékek megóvása, a globalizált világban a helyi identitás tudatos, könyvtári eszközökkel.” 
„A települési könyvtár a községi, városi, fővárosi könyvtár[…] helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt.”
1997. évi CXL. Törvény VI. fejezet 65.§ (1) c.)
A könyvtárakat különböző szempontok szerint többféle típusba sorolhatjuk. Különböző típusok egymás mellett léteznek. Közkönyvtár: állami tulajdonban vagy jogi személy tulajdonában lévő könyvtárak.
Nyilvános könyvtár: mindenki számára hozzáférhető (kivételt képez a korhatárhoz való kötöttség – attól még nyilvánosnak számít).
Korlátozottan nyilvános könyvtár: meghatározott olvasói kör látogathatja, például iskolai könyvtár, vállalati könyvtár.
Szakkönyvtárak egy-egy tudományterület szakirodalmát gyűjtik, rendszerezik és szolgáltatják használóinak.
Ezek között vannak országos nagy szakkönyvtárak, mint például az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia -, a Központi Statisztikai Hivatal. Egy-egy szakterületen szakkönyvtárnak minősül a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, vagy az Országos Széchényi Könyvtár, illetve az egyetemi könyvtárak is. Ezek a könyvtárak szakterületükön szakirodalmi és információs szolgáltatásokat végeznek és közvetítenek.
Például az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) felbecsülhetetlen értékű különgyűjteményt gondoz iskolai évkönyvekből. Az iskolai évkönyvek és értesítők kis példányszámban jelennek és speciális, máshol kevésbé fellelhető adatokat, információkat közölnek az iskola életéről, a tanulókról, a pedagógusokról. Ennek megfelelően a családtörténetet, iskolatörténetet, neveléstörténetet, életutakat kutatók számára pótolhatatlan források.Az országos és megyei lapokból feltárt helyismereti cikkekből, tanulmányokból számítógépes adatbázis épül, mely integrált könyvtári rendszerünk része. Az anyag gyűjtésén és feltárásán kívül bibliográfiák összeállításával, irodalomkutatással, sajtófigyeléssel, kiadványok készítésével igyekszünk segíteni a hozzánk fordulók munkáját.
A helyismereti állomány teljes egészében kereshető a könyvtár számítógépes katalógusában, a tanulmánykötetek analitikus feltárását folyamatosan végezzük, a sajtófigyelés során felbukkanó, a helytörténet szempontjából fontos cikkek, tanulmányok bibliográfiai adatait szintén rögzítjük az elektronikus katalógusban.

Helyismereti munka könyvtártípusonként

Községi és városi könyvtárak: adott helyre vonatkozó gazdag és mélyreható állomány; pl. nemzetiségi települések
Megyei könyvtárak (1952-), Budapest Gyűjtemény  szakkönyvtári funkció; relatív megközelíthető teljesség
Felsőoktatási könyvtárak, intézményi szakkönyvtárak, egyházi könyvtárak helyismereti dokumentumai;  helyi múzeumok, levéltárak szakkönyvtárai
Iskolai könyvtárak (1990-es évek NAT: lokális tudnivalók oktatása, projektoktatás, iskolatörténeti gyűjtemény, évkönyvek)

Otthonról elérhető családtörténeti források a könyvtári portálokon

Könyvtári információ Magyarországon (Hunopac)

Közös katalógusok

Nemzetközi

Országos

Regionális

Megyei hatókörű könyvtárak katalógusai:

Városi könyvtárak katalógusai

Szakkönyvtárak katalógusa:
Egyházi közös katalógusok
Digitalizált dokumentumok és digitálisan készült kiadványok teljes szövegű közreadása. Egyes könyvtárak (pl. a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár) digitalizált dokumentumai a Hungaricana adatbázis részeként érhetőek el. A Hungaricana üzemeltetője az Országgyűlési Könyvtár, a portál kivitelezője az Arcanum Adatbázis Kft. vagy a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA)
A dokumentumok teljes szövegű, kereshető, pdf formátumú változatai ingyenesen hozzáférhetőek távolról is.
Az adatbázisban a Hajdú-Bihar megyével, a megye településeivel valamint Debrecennel kapcsolatos cikkek, tanulmányok, fotók, aprónyomtatványok találhatók meg. Ebbe a rendszerbe kerül rögzítésre a helyismereti sajtófigyelés, valamint a helyismereti digitalizált anyagok (1945 előtt megjelent könyvek, aprónyomtatványok, plakátok, cikk-kivágatok) feltöltése és metaadatokkal való ellátása. Az adatbázisba történő feldolgozásában debreceni és megyei intézmények, könyvtárak munkatársai is részt vesznek.
A vállalkozás célja az, hogy a megye közgyűjteményeiben létrehozott/andó elektronikus forrásokról, digitalizált dokumentumokról portálszerű tájékoztatást adjon és a világ bármely pontjáról szabad hozzáférést biztosítson a nyilvános megyetörténeti tartalmakhoz, valamint lehetővé tegye közérdekű információk online keresését.

Városi

Könyvtárosok által épített online helyismereti enciklopédiák, amelyekk egy-egy régióra, megyére vagy településre vonatkozású szócikkeket tartalmaz. A helytörténet és -ismeret iránt érdeklődők egyre népszerűbb információs forrása …

Az adatbázisok összeállításának célja a helyismereti kutatás igényeinek kiszolgálása…

BAZ megyéhez és a történeti vármegyékhez valamilyen módon kötődő személyekről találnak szócikkeket ebben a névtárban. Olyan helyi személyekről, akik itt születtek, itt haltak meg, vagy életük során megyénkben tanultak, dolgoztak, alkottak. Az adatmezők indexeltek, így ezekre az adatokra gyűjtést is lehet végezni.

Az anyaggyűjtés területe, szempontjai: elsődlegesen a régióban megjelent időszaki kiadványokból a városra vonatkozó, a várossal kapcsolatos cikkek kigyűjtése, tekintet nélkül tárgyukra, időkorlát nélkül, illetve 1991-ig, az önállóan megjelent művek számbavétele, az országos megjelenésű napilapok és folyóiratok vonatkozó cikkeinek regisztrálása. Elsősorban Miskolc gyűjteményeiben fellelhető anyagot tárták föl: a Miskolc Városi Könyvtár Lévay József Muzeális Könyvtár, a Herman Ottó Múzeum, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár könyv- és folyóirat-állománya képezte az anyaggyűjtés alapját. Így a felvett cikk, könyvanalitika, könyv és egyéb dokumentumok többnyire miskolci közgyűjteményekben hozzáférhetőek. Az anyaggyűjtés 1991-ben lezárult. Az adatbázis 21800 bibliográfiai leírást tartalmaz. Zömében a több mint 200-féle időszaki kiadvány analitikus feltárása nyomán állt össze az adatbázis anyaga

Online bibliográfiák, névtárak, wikipédiák

Szakkönyvtárak

Könyvtárak által épített regionális és megyei adattárak, adatbázisok

Települési

Válogatás a hazai könyvtárak által készített helyismereti blogokból

Civiskultura

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár a napjainkban egyre nagyobb teret hódító QR-kódok alkalmazásával mobiltelefonos városnézésre invitálja az érdeklőődket. A Piac utcán, a Déri téren, a Hunyadi utcán, a Simonyi úton, a Nagyerdőn és a Debreceni Egyetemen található turisztikai látványosságoknál elhelyezett QR-kódok fotózása és okostelefonnal/tablettel történő értelmezése során a mobileszköz képernyőjén szöveges és képi információk jelennek meg az adott helyszínről.

Csabai szemelvények

Ezen a felületen az 1869‒1914 között megjelent Békés megyei újságok ‒ elsősorban a Békés és a Békésmegyei Közlöny ‒ lapszámaiból közölnek válogatást a békéscsabai vonatkozású hírekből. A szövegeket mai helyesírással, de a korabeli nyelvhasználatot megtartva kerülnek közlésre.

Pest Megye településtörténetéből (PEMETE)

A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Helytörténeti blogja. Érdekességek, elsősorban Szentendréről és környékéről, a Pest megyei könyvtárak gyűjteményéből.

Szolnok Anno

A Verseghy Ferenc Könyvtár Helyismereti gyűjteményének felhasználásával készülő havonta frissülő bejegyzések.

Tiszaújvárosi évfordulók

Category: Verseghy - Helyismeret