Anyakönyvi adatai szerint 1880. április 18-án született Fuchsz Sámuelként Fuchsz Lipót és Szaudek Betty Szolnok, Sarkantyú utcai lakosok törvényes fiaként. Fuchsz Sámuel teljes mértékben asszimilálódni kívánt, ennek érdekében Faragó Sándorra változtatta nevét.
Szolnokon a két világháború között olyan igényt elégített ki egyszemélyes műintézetével, amit manapság csak szakosodott vállalkozások képesek teljesíteni.
Többféle termékkel, elsősorban könyv és papíráruval gazdagon ellátott üzletet működtetett, ehhez kapcsolódva nyomdát alapított 1904-ben. A vármegyei kiállításon nagyaranyéremmel kitüntetett, Gorove utcai (ma Kossuth Lajos utca) Könyvnyomdai Műintézete dísz kötészetet üzemeltetett.
Faragó Sándor vállalkozása bár nem volt nagy, a kor követelte minőségi színvonalon állt. A Bagoly emblémával, a Faragó Könyvkereskedés ex libriszével ellátott könyveket, nyomtatványokat, kiadványokat város és megyeszerte kedvelték. Maga állította elő és 3-4 színnyomásban nyomtatta azokat a hirdetéseiben ajánlott reklámszövegeket, hivatalos nyomtatványokat, körleveleket, melyeknek terjesztését is vállalta. Többhelyiséges üzletében árulta a különféle igényeket kielégítő papírtermékeket a toalettpapírtól, a szekrénypolc díszcsíkokon, szalvétákon, névjegykártyákon, fénykép-és bélyegalbumokon, italcímkéken, falvédőkön keresztül a naptárokig, levelezőlapokig. Számtalan maga nyomtatta könyvben, újságban reklám- kiadványban, szórólapon hirdette kínálatát.
Az ex libri Weintraub Jenő munkája, mely a könyveken álló olvasó bagolyt ábrázol .
Ezen felül egy 2620 tételes kölcsönykönyvtárat is működtetett, ami igen jelentős kultúraközvetítő és szórakoztatási feladatot vállalt. Emellett a Remington amerikai vállalat képviseletében írógépeket, és ennek tartozékokat forgalmazott. Árusított és kölcsönzött új és antikvár könyveket, gramofonokat, lemezeket, kottákat, és hangszereket, sőt még gyermekjátékokat is.
Habár nem vált országosan is közismertté, mert kevésbé rangos írók-költők-tudósok voltak megrendelői, azonban a Bagoly emblémával, a Faragó Könyvkereskedés ex libriszével ellátott könyveket, nyomtatványokat, kiadványokat város és vármegyeszerte kedvelték, használták és olvasták.
Rendszeresen rendezett árusítással egybekötött állandó képkiállítást. Elsősorban a szolnoki művésztelep országosan is elismert festőinek munkáit: a Pólya testvérek, Zádor István, Fényes Adolf, Aba-Novák Vilmos festményeit, grafikáit mutatta be. A művészekkel való szoros kapcsolata reklámcéduláinak kivitelezésében is tetten érhető. Faragó Sándor bőséggel és ötletgazdagon hirdette többirányú vállalkozását.
Faragó Sándor üzlete 1948-ig szolgálta Szolnok város közösségét. Az államosítás után több más vállalkozással együtt a Faragó Nyomdát is beolvasztották.
Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Szabó István: A szolnoki „Bagoly Üzletház és Könyvnyomdai műintézet”. Jászkunság,
Szolnok Megyei Nyomda. Magyar Grafika, 1958
