Kedves gyerekek! Kedves olvasók!
Az elmúlt héten Ázsiában barangoltunk, és az ott élő verseny egeret ismerhették meg cikkünkben. Ebben az új részben ugrunk egy nagyot, és már Afrika sivatagi tájain élő gyorsasági versenyzőket “állítjuk a rajtvonalhoz”. Szám szerint itt most kettő “futóbajnokról” lesz szó, mégpedig az Afrikai verseny egér, és egy nagyon különleges kis rágcsáló, az alig ismert Sundevall-futóegér mutatkozik be.
Első fejezet az Afrikai verseny egérről szól.
Kíváncsiság és barátságos természet jellemzi ezt a hatalmas szemekkel, hosszú farokkal megáldott, karcsú testalkatú bájos kis állatkát.
Északnyugat – Egyiptom tengerparti sivatagjaiból származik. Éjszakai életmódhoz alkalmazkodó nagy szemei, hátsó hosszabb lábai vannak, sárgásbarna hátú és fehér hasú, farkát alig borítja szőr, csak a farok végén van sötét színű szőrcsík. Élettartalmuk 3-5 év.
Hobbiállatként tartása mellett szól, hogy egyáltalán nincs egérszaga. Igaz hogy inkább éjszaki állat, azonban otthoni tartásban felveszi a gazdája ritmusát, és így napközben is mozgolódik. Valamint nagyon játékos állatka, izgága és kíváncsi.
Fő erénye hogy sosem harap, egyáltalán nem fél az embertől. Nagyon könnyen megszelídül. Amikor benyúlunk hozzá, akkor nem szalad el, hanem kíváncsian odajön a kezünkhöz szaglálódni.
Izgágasága természete miatt nem szeret sokáig egy helyben ülni, szívesen mászkál a kezünkön. Emiatt azért ügyelni kell arra, hogy ki ne ugorjon a kezünkből, mert magasról leesve megütheti magát. Ezért inkább, amikor kivesszük, üljünk le vele a földre. Mindenre kíváncsi, mindent megvizsgál. Van egy érdekes szokása, ha valamit érdekeset talál, vagy valami felizgatja, akkor a hosszú kimerevített farkát oldalra rezegteti.
Társas lény, csak párban tartsuk. Egynemű példányok jól kijönnek egymással. Szívesen tisztogatják egymást és együtt alszanak. Néha kergetőznek és veszekednek is egymással, ez azonban ne rémisszen meg senkit sem, nem fognak sérülést okozni egymásnak.
Órákig képesek lekötni bennünket akkor is, ha csak megfigyeljük őket a helyükön.
Lakás körülményeikre nem igazán igényesek. Megfelelő számukra a terrárium és a ketrec is. Persze nagyságuk és mozgékony futó szellemiségüknek köszönhetően azért a helyük is nagy, tágas legyen. Méretben legalább a kb. 80×40 cm alapterületű terráriumot, vagy kb. 70×50 cm alapterületű és 80 cm magas ketrecet szerezzünk be. Lényeg, hogy zárt legyen a terrárium teteje, mert hatalmasat tudnak ugrani. A ketrec, ami még emeletes is talán jobb a számukra. Illetve, ahogy mondani szokás, minél nagyobb annál jobb.
Alomnak a megszokott rágcsálóknak is használt faforgácsot használjuk, bőségesen kb.15 cm vastagon leterítve. Fontos számára a fürdőzési lehetőség. Mindig legyen bent a helyén befőttes üvegben fürdőhomok! Szőrzete nagyon hamar zsírosodik és ezért a mindennapos fürdőzés szükséges, hogy a szőre ne legyen borzolt, összetapadt.
Terráriumába, ketrecébe tegyünk be a mongol futóegérnél is megemlített búvóhelyeket, faágakat, szénát fészekanyagnak, papír gurigákat, futókereket.
Mint a legtöbb sivatagi állat, nem szereti a hideget. Szobahőmérsékleten, 21-25 fokon érzi jól magát. Ezért ne tegyük ennél hűvös helyre. Nem szereti a huzatos helyet sem, megbetegszik. Figyeljünk oda, hogy nyáron a légkondicionáló ne fújja rá közvetlenül a levegőt. A lehűtött szobában könnyebben megfázhat.
Etetése:
Megfelel a díszállat kereskedésekben kapható futóegerek részére gyártott mag eleségek, tápok. Nagy a fehérje igénye ezért rendszeresen adjunk neki állati eredetű fehérjét. /élő lisztkukac, tücsök/. Ezeket szárított formában is adhatjuk.
Ha nem szeretnénk és irtózunk a rovarok etetésétől, akkor nyugodtan helyettesíthetjük sajttal, túróval, vagy akár száraz görény táppal is.
Ügyelni kell arra, hogy hízásra hajlamos, ezért fokozottan figyeljünk az elé adott élelem mennyiségére. Ez főleg az olajos magvakra, dió, mogyoró, tökmag, stb. vonatkozik.
A magok és rovar táplálék mellett örülni fog a zöldségeknek és gyümölcsöknek is.
Adható zöldségek: répa, uborka, cukkini, tökféléket, saláta, édes paprika, vagy tyúkhúrt, gyermekláncfüvet. Kerülni kell a K betűs zöldségeket, mert puffadást okoznak. /Karfiol, kelkáposzta, karalábé/
Gyümölcsökből adható: alma, banán, málna, szőlő. A lédús gyümölcsöket pl. őszibarack, lehetőleg kerüljük, vagy csak nagyon picit adjunk, mert hasmenésük lesz tőle.
Bár sivatagi állat és a folyadék igényét tudja fedezni a zöldségekből és gyümölcsökből, azért önitatóban tiszta ívó víz mindig legyen előtte.
Akiket annyira elbűvöltek ezek a bájos állatkák, akár megpróbálkozhatnak a tenyésztéssel is. Párban tartsuk őket.
Az év egy bizonyos szakában körülbelül 5-7 hetente számíthatunk szaporulatra. Egy alomban 4-5 kölyök születik. A kicsik eleinte csupaszok, vakok és csak 3-4 hétre nyílik ki a szemük. Persze már hamarabb is elindulnak felfedező útra a terráriumban, de anyjuk egy idő után vissza- visszahurcolja a biztonságos fészekbe, a kíváncsi csöppséget.
Négy hetesen már kezdenek hasonlítani a szüleikre. Elválasztani 5-6 hetesen lehet. Ilyenkor már kifejlődnek, és képesek az önálló életre. Érdekességként megemlíteném, hogy a 2-3 alom felnevelését követően a szülők kicsit pihennek, szünetet tartanak a szaporodásban.
Magyarországon is egyre újabb és újabb fajok jelennek meg a hobbiállatot tartók körében. Ennek köszönhető, hogy itthon az Afrikai versenyegér mellett megjelent, egy különleges kisrágcsáló is, a mongol futóegér nagyobb testű rokona a Sundevall futóegér.
Ez a különleges faj Egyiptomból származik. Több alfaja is ismert. Vannak olyanok, amelyek első sorban Egyiptom sós síkságain, és a holt tenger vidékének déli területein fordulnak elő. Más alfajok pedig jobban kedveli a szárazabb, vagy kövesebb vidékeket. A Sundevall-futóegér hasonlóan, mint a mongol vagy afrikai rokona, jól alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, klímához. Az alapvető otthoni körülmények között is jól érzi magát. Gond nélkül szaporodik és könnyen tartható a lakásban.
Testalkata igen hasonló a mongol futóegéréhez, de a Sundevall-futóegér kifejlett mérete 2-3-szorosa a kisebb testű rokonénál, testük zömökebb, fejük hosszúkásabb, szemük nagyobb és hangsúlyosabban jelenik meg az arcon. Súlyuk kb. 150-200 g között mozog. Az állat színe a hátán sárgás-drapp, a szőrök vége feketés árnyalatú, hasa fehér. Bundájuk közepesen hosszú vékony szálú, selymes és puha.
Ezek az állatok társas lények! Legegyszerűbb, ha egy alomból származó azonos nemű testvéreket veszünk, és 2-3 példányt tartunk együtt. Előfordulhat, hogy ivaréréskor lehetnek apróbb verekedések közöttük, de ezek később elcsitulnak.
Erős hierarchikus rendszer van a csapaton belül. Ha az egyik elpusztult és új példányt vennénk a csapathoz, akkor fontos a fokozatos összeszoktatás. Az újonnan bekerült egyedet nagyon csúnyán megverhetik a többiek, és akár rosszabb vége is lehet, ha nem lépünk közbe. Nem tűrik azokat, akik nem a csapathoz tartoznak. Egyébként nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott fajtával van dolgunk.
Éjszakai rágcsáló, de fogságban tartva felveszi a mi életritmusunkat és átszoktatható a nappali életmódra is.
Elképesztően kíváncsi és nagyon szelíd állatkák. Még a vadon élő példányok is annyira szelídek, hogy kézbe lehet venni őket. Csak akkor harapnak, ha komoly fájdalmat okozunk nekik. Társaikkal is jól kijönnek, egymás bundáját is rendszeresen ápolják.
Ha valamitől megijednek, akkor elfutnak, de nem telik bele sok idő és ismét előjönnek, élni a meg szokott dolgaikat. Nagyon okos és tanulékony is, a nevét képes megjegyezni és hívásra általában oda jönnek hozzánk. Érdekesség, hogy akár még agilitizni is meg lehet tanítani őket. Nagyon szeretik és ügyesek is ebben a sportágban. Gyorsaságuk mellett még kiváló mászók és ásók is. Érdemes olyan helyet kialakítani számukra, ahol e vágyaikat kiélhetik kedvükre. Magasabb alom anyagot /15-20 cm/ adva nekik, alagút rendszert ásnak, és abban alszanak. Sokszor megfigyelhetjük, hogy csak ásnak, ásnak, és ásnak.
Egészsége megőrzéséhez hozzátartozik alkalmanként a hosszúra nőtt karmainak a levágása. Ilyenkor könnyű dolgunk van, hiszen nem ficánkolnak, mint a legtöbb rágcsáló, viszonylag békésen tűrik e kis beavatkozásunkat.
Ennek a nagy testű futóegér fajnak igen nagy helyre van szüksége.
Tartása, elhelyezése:
Kettő-három egér számára egy kb. 80×40 cm alapterületű terráriumot vagy kb. 70×50 cm alapterületű, 80 cm magas ketrecet szerezzünk be. Ez a magasság azért szükséges, mert a futókeréknek, amit majd kedvencünknek biztosítunk, kb. 25 cm átmérőjűnek kell lennie.
Nagyon jól beváltak az emeletes ketrecek, amikbe fagallyakat, köteleket is lehet betenni kedvenceinknek. Ha a terrárium mellett döntünk, akkor mindenképpen rácsos zárt tetővel szükséges lezárni, mert ezek az állatkák igen nagyot tudnak ugrani.
Alomnak használhatunk faforgácsot, vagy madár homokot. A homok gyorsabban szagosodik, így ezt gyakrabban kell takarítanunk. A faforgács mellett, mindenképpen biztosítani kell számukra a homokfürdőt, mellyel tisztán és egészségesen tarthatják bundájukat. Megfelelő a jól bevált befőttesüveg erre a célra.
Fontos még a búvóhely, ami legyen elég tágas és kényelmes az összes egerünk számára, mivel szeretnek együtt összebújva aludni. Praktikus, ha kerámiából van a házikójuk, ugyanis ők is nagyon szeretnek mindent megrágni, amit lehet. A természetes alapanyagú, fából készült kis kuckó viszont természetesebb hatást kelt. Kibélelésére adhatunk háztartási papírtörlőt, valamint szénát is, aminek egy részét elfogyasztják. Faágakat mindenképp tegyünk be a helyükre. Nemcsak mászókának, hanem a fogaik koptatásának céljából is.
A ketrec, vagy terrárium berendezésénél ne használjunk műanyag dolgokat, mivel azokat egereink folytonos rágásukkal hamar használhatatlanná teszik. A műanyag nem tesz jót az emésztésüknek sem.
Etetésük:
Mint általában az egérfélék ők is magvakkal táplálkoznak, így az alap eledel számukra egy optimálisan összeállított magkeverék. Olyat válasszunk, ami kisebb százalékban tartalmaz kukoricát és napraforgót. Fontos az étrendet kiegészítő vitaminkészítmény is. Léteznek granulált, vagy vízben oldható vitamin készítmények, ezeket részesítsük előnyben, mivel ezek tényleg a hiányzó anyagok pótlására hivatottak.
Eredeti élőhelyükön nagy számban kerül az étlapjukra mindenféle rovar. A fogságban tartott egyedek is igénylik az effajta táplálékot így adhatunk nekik tücsköt, lisztkukacot, gyászbogár-lárvát.
A rovarok mellett zöldségek és gyümölcsök is szerepelnek az étrendjükben.
Zöldségek közül nyugodtan adhatjuk nekik azokat, amelyeket az első részben bemutatott Afrikai versenyegérnek is adunk. Egyedül a saláta az, amit nem szabad adni nekik. Kerülendőek a „K” betűs zöldségek is.
Nagy víztartalmú gyümölcsöket (pl: dinnye) is kerüljük. Mint minden más állatnál, itt is érvényes az a szabály, hogy az új dolgokhoz fokozatosan szoktassuk az állatokat.
Nagyon fontos a friss ivóvíz. Ezt legjobb golyós önitatóval megoldani. A vizes tálka hamar bepiszkolódik a forgácstól vagy homoktól.
Végezetül még néhány gondolat, információ e kedves kis rágcsáló szaporodásáról, tenyésztéséről.
Ha szeretnénk szaporulatot, akkor legjobb ha tenyészpárt tartunk,1 hím -1 nőstény. Ha több nőstény van együtt a hímmel, akkor a nőstény a kölykök megszületése után eléggé agresszíven védheti a fészket a többi nősténytől. Még az apát is elzavarják, akinek ilyenkor másik alvóhely után kell néznie. Ilyenkor tegyünk be még egy búvóhelyet a hímnek, vagy jobb lesz különválasztani őket, ha tehetjük, egy másik ketrecbe. Ez azért is jó, mert tudni kell, hogy a nőstény az ellés utáni napon ismét készen áll a párosodásra. Így ha nem szeretnénk 3 hét múlva újabb kisegereket, akkor ez jó megoldás, ha leválasszuk a hímet.
Kisegerek 21-23 napos vemhesség után születnek meg. A kisegerek elég gyorsan fejlődnek, és 3-4 hetesen önellátóak. Kifejlett méretük eléréséhez viszont még kell 2-3 hónapnyi idő.
A hím kölyköket is válasszuk le 6-7 hetes korokban az anyától, akiket költöztessünk külön terráriumba, vagy beköltözhetnek az apához is. A nőstény kölykök maradhatnak az anyjukkal is, amennyiben a hely és a mamával való kapcsolat engedi. Amennyiben súrlódások lennének, költöztessük őket is külön helyre.
Akiknek ez az állatka került a dobogós helyre a szívében, akkor ajánlanám beszerzésükhöz inkább azon hobbi állattartókat, akik tenyésztik is ezeket a különleges rágcsálókat. Ők sok hasznos tanáccsal tudnak ellátni bennünket tartásukkal kapcsolatosan.
Akik jobban bele szeretnének mélyedni a verseny egerek világába, azok az interneten is sok hasznos információt, videót találhatnak róluk különböző csatornákon vagy szakkönyvekben.
