Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság

Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság

Pecsét

Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságokat 1922-ben hozták létre. Klebelsberg Kuno miniszter művelődéspolitikai elképzeléseinek és a kultuszminisztérium irányításának köszönhetően az iskolán kívüli népművelés az I. világháború után újjászerveződött, valamint új területekkel bővült. Magában foglalta az analfabéta-tanfolyamokat, az ismeretterjesztő előadások szervezését, népkönyvtárak, népházak, népfőiskolák és az ifjúsági egyesületek munkáját. 1945 után a Népművelési Központ vette át a feladatát.

Hild Viktor könyveiből

Hild Viktor könyveiből

Pecsét

Hild Viktor (1855-1929), amikor 1902-ben a vármegyeszékhelyre került már kellő tapasztalattal rendelkezett közgyűjteményeket illetően. Haladéktalanul munkához látott, hogy Szolnokon is megvalósítsa az oly régóta hiányzó intézményeket. „Múzeum és könyvtár, semmi egyéb. Feladatnak ez is nagy, s ha szakértelem és pénz van hozzá, a leghálásabb. A közművelődés előmozdításának legerősebb tényezője. Létesítéséhez pedig azonnal hozzá kell fognunk,…

Dr. Óvári Papp Gábor

Pecsét

Óvári Papp Gábor 1867. november 22-én Tordán született. Gimnáziumi tanulmanyait Kolozsvárott végezte. Egyetemet éveit Kolozsvárott és Bécsben töltötte. 1891-ben avatták doktorrá. Dr. óvári Papp Gábor – Szolnoki fejek 1896-ig tanársegéd volt a kolozsvári egyetemi klinikán. A magyar nemességet 1916-ban, az e. ü főtanácsosi címet 1923-ban kapta. 1897-től Szolnokon a megyei közkórház igazgató főorvosa lett. Népszanatóriumot…

Szolnok Megyei Város Közkönyvtára

Pecsét

Az 1924-es és az 1933-ban készült tulajdonbélyegző a város címerével A XIX. század végén Tóth Móricz (19834-1902) tett először indítványt egy közkönyvtár felállítására Szolnokon, majd Lippich Gusztáv (1848-1916) főispán fáradozott e nemes cél megvalósításán. Hild Viktor (1855-1929) megyeszékhelyre kerülésekor 1902-ben már kellő tapasztalatokkal rendelkezett a közgyűjteményeket illetően. Haladéktalanul munkához látott, hogy Szolnokon is megvalósítsa az…

Szolnoki Ipartestület

Pecsét

A Szolnoki Ipartestület 1885-ben alakult meg. Az 1872-ben megszüntetett céhrendszer után 1874. március 25-én létrejött a Szolnoki Ipartársulat. Először egy kisebb lakóházban, majd a Magyar Királyi Szállóban kapott helyet a szervezet 1875-ben. Lengyel Antal (1839-1906), az ipartestület elnöke és az önálló székház építtetője Felajánlásokból pénz gyűjtésébe kezdtek, hogy önálló székházat építsenek a Molnár utcában vásárolt…

Szolnoki Katholikus Legényegylet

Pecsét

Az első Katolikus Legényegyletet Adolf Kolping alapította Kölnben. Célja a fiatal férfiak vallási, szakmai, családi és társadalmi életre való felkészítése. Legkisebb egysége az úgynevezett Legényház (Gesellenhaus), ahol munkaidő után a szakmai felkészülésben, a mestervizsgára való felkészülésben segítették a legényeket, emellett kulturált szórakozási lehetőségeket is nyújtottak. Magyarországon Scitovszky János érsek Szántóffy Antal pest-belvárosi plébánost bízta meg a…

Szolnokmegyei Pártoktatás Háza

Pecsét

Magyar Dolgozók Pártja képzési központja a Szabadság tér 7. szám alatt működött az 1950-es években, ahol a párt tagjait és más politikai tisztségviselőket képeztek. Szolnokmegyei Néplap 1954.11.24. Forrás: A pártoktatás hírei. Szolnokmegyei Néplap 1954.11.24. A tulajdonjegyet tartalmazó kötetek a Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteményében:

Zrumetzky Béla

Pecsét

Csaczai, zrumovai Zrumetzky Béla (1850-1925) kir. tanácsos, szolnoki kir közjegyző, Zrumetzky Viktor (1880-1925) Szolnok polgármester édesapja, aki előbb Jászberényben, majd Szolnokon folytatott ügyvédi praxist, pusztamonostori kuriális nemesi családból származott. A debreceni kir. közjegyzői kamara tiszteletbeli elnöke egyike volt azoknak a közéleti férfiaknak, akik a régi nemesi felfogás szerint a közéleti működést kötelességnek és tisztességnek tartották.…