Ravasz László Bánffyhunyadon született földmíves családban 1882-ben, iskoláit szülővárosában, majd Székelyudvarhelyen, végül a kolozsvári teológián végezte. Később tanulmányokat folytatott Berlinben is. Erdélyi szolgálata végén az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője lett, innen hívták meg Trianon után az anyaországba, ahol 1921- től töltötte be a Dunamelléki Egyházkerület püspöki tisztét. Ekkor járt először Szolnokon, csak a vasútállomáson. A románok ugyanis rengeteg akkori honfitársunkhoz hasonlóan minden ingóságával együtt marhavagonban küldték az anyaországba, bár neki új hivatala jóvoltából nem kellett évekig abban is laknia valamelyik mellékvágányon. Ettől kezdve Budapesten élt, de soha nem szakadtak meg a kapcsolatai Erdéllyel, irodalmi munkássága révén kötődött a szülőföldhöz, írt az Ellenzék és a Kálvinista Világ című lapokba, munkatársa volt a Református Szemlének.
Ravasz László Dr. könyve
„Megszárad a fű és virága elhull: de az Úr beszéde megmarad örökké” I.Péter 1. 24-25.
Az ex libris Makoldy József (1890-1957) festő, grafikus munkája.
Dr. Ravasz László püspök 1925. május 16-án Szolnokon tett látogatást. A város fel volt lobogózva, díszes bandériummal vonult ki a város elfogadóbizottsága. A vasútállomáson számos kísérettel érkező püspököt dr. Tóth Tamás helyettes polgármester üdvözölte. A református templomban a presbitérium élén dr. Soós László lelkész fogadta. A szertartást Hetessy Viktor kecskeméti lelkész egyházi imával nyitotta meg, ezután a püspök tartott beszédet, végül egyházi imát. Az isteni tisztelet után a küldöttségek, a katonaság, valamint az állami tisztviselők, a város számos tagú küldöttsége és a hölgybizottság tisztelgett a püspöknél. A presbitóriumi ülés után következett a társas ebéd, ahol három magas színvonalon álló beszéd hangzott el: Alexander Imre alispán a kormányzóra, Nagy Sándor a püspökre, a püspök a haza felvirágozására mondtak fel köszöntőt.
Egyházvezetői tevékenysége mellett nagy közéleti szerepet töltött be, számos protestáns mozgalom és szövetség elindítása mellett több irodalmi és kulturális szervezetnek is a tagja volt, munkásságát több külföldi egyetem is díszdoktori címmel ismerte el. Ezért, továbbá személyiségének nagy hatása miatt a háború után Rákosi eltávolította az egyház éléről. Ekkor visszavonult Leányfalura, ahol egy rövid 1956-os szerepvállalástól eltekintve mesterséges elzártságban töltötte hátralévő éveit. Az ávó tervezett ugyan ellene egy, a Mindszenty-ügyhöz hasonló koncepciós eljárást is, de azt végül ismeretlen okból ejtették.
Ravasz László 1936-ban. Fotó: Fortepan 20501
Ravasz László 1975-ben hunyt el Leányfalun, feleségével együtt Budapesten nyugszik.
Forrás:
Szathmáry István: Ravasz László püspök is Szolnokra látogatott. Szolnoki Grátisz, 2017.12.15.
Dr. Ravasz László. Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1925.05.14.
Dr. Ravasz László ref. püspök fogadtatása. Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1925.05.17.
