Ez a város – lenyomataim Szolnokról –
Fordítsd arcod a szél felé Nézz bele egészen a Napba Ez a város felépít, és Széttép majd, ahogy akarja. Esőjét, ködöt, fagyot átír A nyári éjszakák képe Azóta ülök a parton, és várom Azt, hogy csak várni megérje. Tavaszra itt, és nyárra és őszre A hosszú, szürke tél után Észbe kapni, a ligetben újra Átsétálni…