Az első Katolikus Legényegyletet Adolf Kolping alapította Kölnben. Célja a fiatal férfiak vallási, szakmai, családi és társadalmi életre való felkészítése. Legkisebb egysége az úgynevezett Legényház (Gesellenhaus), ahol munkaidő után a szakmai felkészülésben, a mestervizsgára való felkészülésben segítették a legényeket, emellett kulturált szórakozási lehetőségeket is nyújtottak. Magyarországon Scitovszky János érsek Szántóffy Antal pest-belvárosi plébánost bízta meg a hazai Katolikus Legényegyletek megszervezésével. Szántóffy adta ki az egylet alapszabályait. 1856-ban alakult meg az első hazai Katolikus Legényegylet, mely a 134. volt Európában.
Szolnokon több alkalommal is próbálkoztak helyi egylet alapításával, azonban az mindannyiszor meghiúsult kellő támogatás hiányában. Aztán az I. világháború után végül sikerrel jártak az erőfeszítések és 1923-ban megalakult 18 taggal a Szolnoki Katolikus Legényegylet.
Katholikus Élet, 1925
Több tudományos előadást, színielőadást, teaestet, társas vacsorát, szüreti mulatságot tartottak, valamint tanulmányi utakat és kirándulásokat szerveztek a tagság számára. A korabeli források szerint a szolnoki Katolikus Legényegyletnek szép könyvszekrénye és 300 kötetes könyvtára gyűlt össze két esztendő alatt.
Az 1930-as években önálló épületük volt a Mária utcában, majd a Katolikus Kultúrotthonban.
Nemzeti Újság, 1943
A Katolikus Legényegyleteket 1946-ban oszlatta fel a Belügyminisztérium.
Forrás:
Katholikus Élet
Nemzeti Újság
Katolikus Lexikon
A tulajdonjegyet tartalmazó kötetek a Verseghy Ferenc Könyvtár gyűjteményében:
II. Rákóczy Ferencz és korának története. Budapest, 1905
