Radácsi Éva: A harmadik parancsolat

Máriát nagyon zavarta a falusiak bumfordisága. – Az Úristen doktorral szeretnénk beszélni! – Itthon van az Úristen doktor Úr?- kérdezték hetente többször. Rendben, hogy nehezen tudják kiejteni ez a német hangzású nevet, de akkor is! Mindennek van határa! Orachstein olyan nehéz ezt megjegyezni? Mit úristeneznek? Szegény Jenő! Ő mondta, hogy hagyja ezeket a faragatlan bugrisokat,…

Kulcsár Kinga: Mérleg, mint kegyelem

Száznál is több felhőt elemezhettem ki aznap a rét selyempázsitján heverészve. Végre beköszöntött a várva várt tavasz. A cseresznyefák szirmaikban pompázva álltak sorfalat minden kisutcán és elrejtett közben. Ezekben a hónapokban töltöttem második félévemet a főiskolán, javában a szorgalmi időszakban. Jelenlegi helyzetem szerint nem tudtam haza járni hétvégenként, ugyanis muszáj voltam az iskolán belül vállalt…

Krassóiné Gyüre Rozália: Angyalok közöttünk

-Csitt, csak! Csendben legyetek már egy kicsit!-mondta anyu miközben felemelt kezének mutatóujjával csendre intett. Valamit hallottam a szobából! Csííí, figyeljünk! Lehet, hogy erre járt a Jézuska. Egy pillanatra elhallgattunk. Három, tőlem idősebb fiútestvérem össze nézett. Sejtelmes mosolyukkal, mintha valami titkot palástoltak volna, majd halkabban a konyhaasztal körül, hokedlin ülve folytatták szokványos esti játékukat, a kártyázást.…

Gondos Viktória: Lionheart – Attack on titan fanfiction

(regényrészlet) Az ifjú kadétok a bőrüket perzselő napsugarak elől sem kaphattak menedéket, tudásukat kötelességükben állt tovább fejleszteni a földi harcművészet különböző variációiban. Sokuk fejében megfordult a gondolat, vajon mennyi hasznát fogom én venni ennek a kínlódásnak? Fejeseik még csak egy kortynyi vizet sem engedtek meg nekik. Néhányuk kíméletlenül, kezükben egy üveggel járkáltak fel-alá, s voltak, akik ragyogó szemekkel megpillantva az…

Rimóczi Ágnes: Árnyék

Talán említettem már, hogy sosem hittem igazán a nő és férfi közötti barátságban. Talán éppen ezért nem is igazán voltak fiú barátaim. A főiskolán aztán jött egy srác, akivel összehaverkodtunk. Később kiderült róla, többet szeretett volna, mint, hogy csak a barátom legyen. Nos, bevallom, én is ugyanígy voltam ezzel, mégsem lett eget rengető szerelem a…

Vincze János Farkas: Párhuzamos valóságok

– Jajj, elnézést! – kérek bocsánatot a mellettem ülő férfitól, aki éppen csak kinyitja a szemét és alig érzékelhető módon legyint egyet. A mozdulat beszédes. A „rá se ránts”-tól a „hagyjál már aludni”-ig minden benne volt. Most, hogy a kátyús úton zötykölődő buszom felébresztett a reggeli munkakezdés előtti utolsó álmomból, körülnézek és szemügyre veszem a…

Földi Mária: Karmaforgó

A lelkembe égett Május 13-a. Húsz évvel ezelőtt ezen a napon búcsúztattam először egy édesanyát. Egyetlen alkalommal kért tőlem helyettesítést az egyik kedves kollégám, azóta sem tudok kilépni ebből a körből. Eleinte személyleírás alapján kerestek az elhunytak hozzátartozói, később már név szerint. Azt sejtettem, hogy karmikus feladatot kell teljesítenem, ha már ilyen makacsul kitart a…

Iványi Barbara: Tisztítótűz

Lépre csal a balgaság nyomán a szenvedély, Eltűnt félelem, most veszélyes a meredély. Bőröm érintve mérget sző a szívdobbanás, A poklok előtt szól nekem a ráolvasás. Pezsgő vágyam csapdába csalja szemérmemet, Mondd, hogy fojtsam el bűnösen szép érzésemet.   Mámort hozó nedű, oly édesen bódító, Érzem sóvárgásod, testem dalát felszító. Hangom kéjjel babonázza merev ágyékod,…

Holló László: Ha menne

Pányvázott lovak omló szikla mellett hangyabolyba lépve friss füvet legelnek száraz hínár lóg a láncon piciny ménes hova vágyjon Ha menne merre szíve hajtja minden csendben szétszakadna bogár futna fel a szügyre keserű felhőbe kerülve Ha menne kórók közt lépésben fonnyadt-fagyott ébrenlétben sok kis tűlevelét állná de ott belül sose bánná