Hírek

Nyári szünet a könyvtárban

Időpont: 
2015. augusztus 3. (hétfő) 10:00 - 2015. augusztus 21. (péntek) 18:00

Nyári olvasmányok

Időpont: 
2015. július 17. (péntek) 10:30 - 2015. július 31. (péntek) 18:00

 

Megérkeztek az új nyári olvasmányok!

Még van idő válogatni és kölcsönözni az újdonságok közül.

A teljes lista az új beszerzések között olvasható.

A Fény Nemzetközi Éve

Időpont: 
2015. július 10. (péntek) 10:10 - 2015. augusztus 10. (hétfő) 18:00

Az UNESCO, felhívva a figyelmet arra, hogy milyen fontos szerepet játszik a fény életünkben, 2015-öt a Fény Évének választotta. 

A Városi Könyvtár 3 fordulós internetes vetélkedőt indít a Fény Nemzetközi Éve alkalmából. A megfejtéseket  fordulónként ill. egyszerre is beküldhetik. Az első forduló június 13-tól érhető el a könyvtár honlapján,  ill. a http://ujszasz.hu/intezmenyek/varosi-konyvtar ; https://www.facebook.com/ujszaszkonyvtar webhelyeken.

A megfejtések végső beküldési határideje: 2015. szeptember 30., szerda.

A helyes megfejtést beküldők között 1 db GU10es foglalatú LED és 3 db energiatakarékos kompakt fénycsövet sorsolunk ki. A jutalmakat az újszászi Benyus Barkácsbolt ajánlotta fel.

A sorsolást az Országos Könyvtári Napok keretében a Városi Könyvtárban tartjuk majd, októberben.

Jó játékot kívánunk!

I. forduló

Magyar feltalálók napja - június 13.

Időpont: 
2015. június 13. (szombat) 10:00 - 18:00

A Magyar Feltalálók Napját azért tették június 13-ra, mert az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamintartalmú készítmények előállításának eljárását.

Sok jelentős tudományos felfedezés fűződik magyar kutatók nevéhez, a minden háztartásban megtalálható gyufától a még mindig kissé „science fiction”-os hologramig, Kempelen Farkas sakkozó törökjétől a Rubik-kockáig.

Ha az ember végigtekint a nagy magyar feltalálók élettörténetén, 3 dolog biztos szembetűnik: Először is a sikert kemény, sok évtizedes kutatói munka előzi meg, másodszor nem lebecsülhető szerepe van a véletlennek, végezetül a nemzetközi környezet, a tudományos világ szinte minden esetben fogékonyabbnak bizonyult a találmányok iránt, mint a hazai tudományosság. Asbóth Oszkár (helikopter), Bíró László (golyóstoll), Gábor Dénes (holográfia), Irinyi János (gyufa), Jedlik Ányos (dinamó, szódavíz, galvánelemek), Luppis János (torpedó), Naumann János (számítógép), Szilárd Leó (hűtőgép), Szilvay Kornél (poroltó), Teller Ede (hidrogénbomba), Verancsics Fausztusz (ejtőernyő, szélturbina), Wigner Jenő (atomreaktor) pályáján egyaránt megtaláljuk a fenti közös jellemzőket.

 

Könyvtárunk alábbi köteteiben részletesebben is tájékozódhatnak:

Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok. – Dunaszerdahely : Nap kiadó, 2009

Diákok a tudományos kutatás kapujában /sajtó alá rend. Gazda István. – Budapest : MATI, 2004

Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok I-II.- Budapest : Móra, 1985

Horváth Árpád: A tűzgéptől a gázturbináig : A motor technikatörténete. – Budapest : Műszaki Könyvkiadó, 1986

Köteles Viktória: 88 magyar találmány. – Budapest : Sanoma, cop. 2010

Magyar műszaki alkotók /szerk. Révész Arnold István. – Budapest : Műszaki, 1964

Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig /főszerk. Nagy Ferenc. – [Budapest] : OMIKK, [1997]

Magyarok a természettudomány és a technika történetében II. – Budapest : OMIKK, 1986

Pusztainé Jámbor Margit: Feltalálók. – [Budapest] : Unió, [1994]. – (Diák ki kicsoda)

Rosta István: Magyarország technikatörténete : a honfoglalás korától a III. évezred kezdetéig. – Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999

Tábori-Valkó-Ambrózy: A hírközlés regénye. – Budapest : Minerva, 1967 – (Minerva zsebkönyvek)

A technika krónikája /[szerk.] Felix R. Paturi. – Budapest : Officina Nova, [1991]

Linkek:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_feltal%C3%A1l%C3%B3k

http://magyarelme.blogspot.hu/p/hires-magyar-talalmanyok-es-feltalalok.html

http://www.muszakiak.hu/feltalalo-fizikus-mernok/magyar-feltalalok

http://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik

Megbocsátás hete 2015. 06. 08-12

Időpont: 
2015. június 8. (hétfő) 10:00 - 2015. június 12. (péntek) 18:00

Új könyvek

Időpont: 
2015. május 29. (péntek) 10:30 - 2015. június 3. (szerda) 18:00

Megérkeztek az új olvasnivalók!

Magyar természet napja

Időpont: 
2015. május 22. (péntek) 10:00 - 18:00

"A Magyar természet napja május 22., először 2015-ben kerül megrendezésre.

Három civil szervezet összefogása révén (MME, WWF, MTSZ) született ez az ünnepnap, melynek létrehozását közel 15000 magyar állampolgár és szervezet támogatta.

Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet hazánk természeti kincseinek megóvására."

Az idézett szöveg forrása a http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=36690072

„Sok jeles nap van már világszerte, amely a Föld értékeire hívja fel a figyelmet. Rajtunk a sor, hogy mi magyarok is kiálljunk azért, ami fontos nekünk. Számos ország tett lépéseket az elmúlt években azért, hogy a fenntarthatóság és természeti értékeik védelme meghatározza a jövőjüket. Most itt az idő, hogy mi magunk is hallassuk a hangunkat, jelezzük, hogy szükség van a természeti kincseinkre, nemzeti örökségünkre!
A Magyar Természet Napja időpontjául május 22-ét választottuk, amely világszerte a biológiai sokféleség világnapja is egyben!”

Forrás: http://www.mtvsz.hu/majus_22_a_magyar_termeszet_napja

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_v%C3%A9dett_term%C3%A9szeti_%C3%A9rt%C3%A9keinek_list%C3%A1ja

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-4-osztaly/tajekozodasi-alapismeretek/hazank-termeszeti-ertekei

http://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/termeszeti-ertekeink.4/

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2261

http://per.network.hu/blog/per_klub_hirei/magyarorszag-termeszeti-kincsei-i

http://www.termeszeti-ertekek.eoldal.hu/

http://impressmagazin.hu/magyarorszag-termeszeti-kincsek-csodak/

http://www.mtvsz.hu/

Egy kis játék:  http://kvizpart.hu/kviz/orszagjaras/magyarorszag-vedett-termeszeti-ertekei

Könyvek hazánk természeti értékeiről:

Arborétumok országszerte /szerk. Mészöly Győző. – Budapest : Mezőgazdasági, 1984

Arborétumok Vas megyében /szerk. Temesi Lászlóné. – Budapest : Natura, 1977

Bartha Dénes: Magyarország fa- és cserjefajai. – Budapest : Mezőgazda, [2004]

Bodnár László: Nemzeti parkok a Kárpát-medencében. – Eger : Bodnár Geográfus Bt., 2006

Bükki Nemzeti Park : Kilátás a kövekről /szerk. Sándor András. – Bp.: Mezőgazd. Kvk., 1983

Értékőrző Magyarország : nemzeti parkok, világörökség. – Budapest : Természetbúvár Alap., 2009

Garami László: A természet csodái Magyarországon. – [Budapest] : Atheneaum, [2003]

Jolsvay-Steinmann-Szily: A magyar állatvilág szótára. – Bp.: Natura, 1977

Kalotás Zsolt: A Kiskunsági Nemzeti Park : a víz és szél formálta táj. – Pécs : Alexandra, 2012

Kapocsy György: Nemzeti parkjaink. – Budapest : Officina Nova, 1993

Magyarország emlőseinek atlasza. – Budapest : Kossuth, cop. 2007 – (Kossuth természettár)

Magyarország madarainak határozója /szerk. Haraszthy László. – [Budapest] : Natura, 1990

Magyarország madárvendégei /szerk. Haraszthy László. – [Budapest] : Natura, cop. 1988

Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza. – Budapest : Kossuth, cop. 2012 – (Kossuth természettár)

Magyarország védett növényei /szerk. Farkas Sándor. – Budapest : Mezőgazda, 1999

Magyarországi települések védett természeti értékei /szerk.: Tardy János. – Budapest : Mezőgazda, 1996

A magyarországi vadvizek világa : hazánk ramsari területei /szerk. Tardy János. – Pécs : Alexandra, 2007

Mészáros László: Magyarország természeti kincsei. – Budapest : Officina ’96, 2000

Nemzeti park a Kiskunságban /szerk. Tóth Károly. – Budapest : Natura, 1979

Nemzeti parkjaink : jelen és jövő /[szerk. Kalotás Zsolt]. – Budapest : Aqua, 1996

Pénzes Bethen: Halaink : kézikönyv horgászoknak és természetjáróknak. –Budapest : Osiris, 2004

Schmidt Egon: Varázslatos madárvilágunk – Magyarország legismertebb madarai. – Budapest : Műszaki Kvk., cop. 2009

Sterbetz István: Élő múzeumok. – Budapest : Natura, 1980

Szolnok megye természeti értékei. – Szolnok : MTVB, 1989

Timaffy László: Ezer sziget országa : Szigetköz. – Bp.: Móra, 1988

Védett természeti értékeink /szerk. Kopasz Margit. – Budapest : Mezőgazd. Kvk., 1978

A Távközlés Világnapja és az Internet Nemzetközi Napja

Időpont: 
2015. május 17. (vasárnap) 10:00 - 2015. május 18. (hétfő) 18:00

 

Május 17-én sok helyen, sokféle formában ünnepeljük a Távközlési Világnapot (Az információs társadalom világnapját). De tudjuk-e még, miért éppen május 17-én tartjuk? Nos, ehhez egészen 1865-ig kell visszapörgetnünk az idő kerekét. A világban ekkor már égett a táviratozási láz, egyre-másra épültek a távíróhálózatok, azonban az országhatáron sok esetben órákat várakoztak a nemzetközi táviratok, mert a két ország távíróhálózatát nem lehetett összekapcsolni. Ezen segített 1865-ben az a Párizsban aláírt egyezmény, az International Telegraph Convention, melyet húsz európai ország írt alá és fő célja a távíró hálózat egységesítése volt. Az egyezményt hosszú tárgyalások után május 17-én írták alá és ezzel egy időben megalakult az International Telegraph Union, az ITU. A szervezet fő célja a távközlés fejlődésének elősegítése, a hálózatok együttműködési képességének biztosítása volt.

Azóta 150 év telt el, Bell 1876-ban feltalálta a telefont, megszületett az első telefonközpont, majd kialakult az automatizált távbeszélő hálózat.

De még ma is vannak olyan problémák, melyek megoldása hasonló - vagy talán jóval nagyobb - összefogást igényel, mint valaha a távíró hálózat egységesítése.

Nem véletlen, hogy a „Távközlési Világnap” nem csak a távközlésről, hanem annak társadalmi hatásairól is szól. Hiszen az információ a fejlődés alapja, amihez mindenkinek joga van, és az ahhoz való hozzáférést széles körben biztosítani kell, csökkentendő az úgynevezett digitális szakadékot.

A távközlés múltjáról bővebben is olvashatnak az alábbi kötetben:

Tábori-Valkó-Ambrózy: A hírközlés regénye. - Budapest : Minerva, 1967. - (Minerva zsebkönyvek)

... vagy az alábbi weboldalakon:

http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1vk%C3%B6zl%C3%A9s

http://infotanar.uw.hu/oktat/tavkozles.pdf

http://w3.tmit.bme.hu/thsz/thsz02.pdf

http://mek.oszk.hu/04500/04500/04500.pdf

http://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/09/24/taviro_telefon

Az Internet világnapja május 18, szervesen összetartozik a távközlés világnapjával (ma már az Információs társadalom világnapja), hiszen annak legkiemelkedőbb területe.

A Nemzetközi Távközlési Egyesület által 2002-ben elindított kezdeményezés célja az, hogy a fejlődő országokban és a lefedetlen területeken is kapcsolódni lehessen a világhálóra.

Az internet kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű internet work szóból ered, mely magyarul leginkább "hálózatok hálózata"-ként fordítható, szó szerint hálózatok közötti-t jelent. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít, egymással kommunikálnak, elektronikus leveleket cserélnek, állományokat továbbítanak.

Bár az internet megjelenése és annak elterjedése rövid múltra tekint vissza, ma már szinte nélkülözhetetlen eszköz és lehetőség. A mindennapjainkat alapvetően meghatározza, hogy képesek vagyunk-e részesülni az általa nyújtott előnyökből. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Államtitkársága ezért az Internet Világnapját egyben a digitális esélyegyenlőség napjának is tekinti.

Egy kis Internet-történet....:

http://hvg.hu/tudomany/20041203interhist

http://tferi.hu/kulturtortenet-uj-verzio/internet-tortenet

Új könyveink

Időpont: 
2015. május 9. (szombat) 11:30

2015-ben beszerzett könyveinkből ajánljuk:

  • Maros Edit: Hűvösvölgyi silu 6.
  • Oravecz Nóra: Élet másképp
  • Rice, Morgan: A sárkányok dühe
  • Zsolt Ágnes: A piros bicikli
  • Leiner Laura: Hullócsillag
  • Sasson, Jean: Fiamért mindent

Madarak és fák napja 2015

Időpont: 
2015. május 10. (vasárnap) 10:00 - 2015. május 11. (hétfő) 10:00

 

 „ …évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében…”

/Herman Ottó/

 

Hazánkban 1901-ben fogadták el az első madárvédelmi törvényt. Az első „Madarak és fák napját” Chernel István, a híres ornitológus szervezte: 1902-ben Kőszegen tartották, a helyi Állatvédő Egyesület kezdeményezésére.

Herman Ottó már 1900-ban javaslatot tett a jeles nap országos bevezetésére, de indítványa csak 1906 tavaszán került a miniszter asztalára. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatási miniszter 1906. április 27-én hozott rendeletet, mely szerint minden hazai népiskolában iskolai ünnepélyt kell tartani a „Madarak és fák napján”.

A zöld mozgalmak erősödése ellenére, csak az 1987-es kazincbarcikai konferencián fogalmazódott meg, hogy valamennyi általános iskolában újra évenként rendezzék meg - tanítás nélküli munkanap keretében - a Madarak és fák napját. A 90-es évek elejétől a környezeti nevelésben élenjáró iskolák és pedagógusok munkájának köszönhetően, újra méltó szerepet kapott az iskolák többségében a Madarak és fák napja. 1994-ben miniszteri rendelet jelölte ki május 10-ét a jeles nap dátumának.

 

1996 óta egy Németországból indult mozgalom hatására hazánkban is minden évben megrendezésre kerül az év fája és madara választás.

Tartalomátvétel